2012. január 28., szombat

Első találkozás a hapcibacikkal.

Megfáztam, rekedt vagyok és köhögök. CSöppkém valahol összenyalt magának néhány bacit és, mint minden pasi nehezen viseli:-) Igazából nincs nagy baj, inkább csak amikor lefekszik, mert akkor eldugul az orra és nehezebben kap levegőt. Amíg talpon van és napközben szinte mindig, addig néha egy kis kuc-kucon kívül semmi különös. Ugyanolyan turbo, mint máskor is, meg nem ülne a fenekén egy percet sem. A doktornéni írt fel gyógyszert és orrcseppet. Nos, ez már keményebb, ahhoz, hogy ez a megfelelő módon alkalmazni tudjuk, le kell fogni és aki már próbált ilyet az tudja, hogy milyen hihetetlen erő van bennük amikor menekülőre fogják a dolgot. Egyébként jó fej, mert nem sír, de azt, hogy korlátozzák a szabadságában, még ha csak pár másodpercre is, hát azt nem tűri. A gyógyszert simán lenyeli, naná, narancsos:-) szóval az már kaja kategória és az jöhet:-) Végre kibújtak az éppen úton lévő fogacskáink, de máris készülődik a következő három. Úgy tűnik, hogy így hármasával növesztjük őket:-) Ez viszont igazán megviseli az étvágyát, mert akkora lelkesedéssel van amikor látja a készülődést, de amikor előtte van a kaja csak a fele fogy el. Tegnap volt a Nedda szalagavató bálja, ugye egész nap ment a készülődés, frizura, smink, pakolás. Teljesen oda volt tőle, hogy mi a fene folyik itt, bár nem vittem el a buliba a hapcibacik miatt, gondoltam, jobb ha itthon marad. Szegény Nagymamit fárasztotta le teljesen. Mert ugye meg nem áll, bemássza az egész lakást, ugyanis hacsak résnyire nyitvahagyott ajtót talál az tuti, hogy bemegy, rácingálja a székeket, huzigatja a fiókokat, szóval résen kell lenni. Kedvenc helye a Nedda szobája, mert ott a könyvespolc igazi kincsesbánya.... Egyre bátrabban próbálkozik félkézzel kapaszkodással, már jópár lépést megtesz így és roppant módon büszke magára, de ha hívod és az általa biztonságos távolságon kívül vagy, akkor inkább lehuppan és mászik. Mindig lehet hallani, hogy merre jár éppen, mert csattog a tenyere a kövön, parkettán:-) Most már felfelé is próbál mászni, pakolgatja a lábacskáit a járókában a hálóra, remélem ezt még sokáig tart kifejlesztenie, mert ha ki tud mászni, akkor le kell majd ragasztanom a fenekét a kőre:-) Új szavakat vett fel a repertoárjába, a tesóját úgy köszönti, hogy "ababa", a Maminak pedig azt mondja, hogy "ejjo":-), a nagymacija pedig a "cicce" és ha kutyaugatást hall akkor tudja, hogy az "vvvvvv":-) És persze azt is tudja már, hogy a szél az úgy fúj, hogy "fff". Mi lesz ebből? És persze sikongat, mert imádja a hangját. Most persze csönd van, mert egy igazi kis angyal, alszik ugyanis. Remélem reggelig:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése