2012. október 27., szombat

Rohan az idő....

Rettenetesen régen nem írtam már... Meg volt az oka, de ez most nem igazán számít.
A csöpp babából, csöppnyi gyermek lett az eltelt néhány hónapban. Olyan gyorsan peregnek a napok és Zsebi olyan gyorsan tanul meg dolgokat, hogy az földöntúli:-) Elmúlt 18 hónapos, becsülettel átvészelte a szurikat, amik a korral járnak, ugye:-) Olyan, mint a nővére, ő is csak akkor kezdett el pityeregni amikor a doktornéni már kihúzta a tűt a combjából, vagy ilyen lassú lenne a felfogása? Ez ilyen esetben szerencse, nem? Mondjuk a pityergés sem tartott sokáig, hamar megvigasztalódott. Ezek az oltások meg sem kottyannak, még csak hőemelkedése sincs tőlük, ugyanolyan eleven kisördög utána is, mint általában. Néhány napja már zárni kell a bejárati ajtót, mert rájött hogyan kell kinyitni és már "sajnos" meg is nőtt hozzá. Igaz még nagyot kell nyújtózkodni a kilincsig és meg kell találni a pont jó helyet az ajtónál, de mivel kellő kitartás van benne és akarat, már többször is kinyitotta az ajtót. Nos, én pedig úgy döntöttem, nem várom meg amíg neki indul a nagyvilágnak.... bezártam a nyavalyást:-) Szerencsére azt még nem sikerült kitalálnia, hogy hogyan is kell a kulcsot elfordítani a zárban, bár gondolom erre sem kell sokáig várni:-)
( Várja a fene:-) ) Mindent alaposan megfigyel és próbálja utánozni amit látott....
A beszéd még várat magára, gondolom nincs mondanivalója:-) Nem, ez nem igaz! Mindent megért és mindent megértet. Kifejlesztett egy saját nyelvet, most tanulom, de azért ő is hajlandó arra, hogy próbálkozzon a mienkkel:-) Van egy "szó", az "abba", ez mindent és bármit jelenthet. Bármi lehet ami neki éppen megtetszett, vagy akar valamit. Rendes, mert türelmesen és kitartóan magyarázza el a dolgokat a nehéz fejű felnőtteknek, néha szó szerint kézzel-lábbal. Imádja a mesekönyveket, szereti a mondókákat, dalocskákat, ő is mondogatja őket, bár igazából, csak a ritmusból lehet még erre következtetni, mivel a saját nyelvén mondja. Persze elég sok dolgot megnevez már számunkra is érthetően, de többségében még babanyelven mondja és  mondja folyamatosan:-) A zokni igazi játék, mert hiába van már egy ideje vége a nyárnak, nem sikerült még megszokni, hogy azt a lábunkon kell tartani, szépen, csöndben lecincálja és eldugja a háta mögé, majd ül ártatlan arccal:-) Hihetetlenül tüneményes.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése