Telnek-múlnak a napok, szép lassan hetekké híznak..... Ez természetesen nyomot hagy Zsebi fejlődésén, mert rohamos tempóban tanul meg dolgokat. Mindennappal ügyesedik, okosodik és gyakran lep meg bennünket valami új dologgal, sokszor persze kópésággal is, de nem baj, mert azzal is megtanult valamit:-) Már profin közlekedik két lábon, nagyon ritkán fordul elő, hogy mászik és roppant büszke is magára. Végtelenül vicces jelenség amikor felveti a fejét,olyan magasra, hogy az orrába beleesik az eső, kidülleszti a pocakját és olyan tempóban szalad, hogy alig lehet utolérni. Ettől a pozitúrától gondolom áramvonalasabbnak érzi magát:-) Ezért a sietség:-) Ha kiteszsük a lábunkat sétálni elemózsiát mindig kell csomagolni, mert alig indulunk neki, őkelme máris követeli az útravalót ( kiflit, kekszet). Van olyan alkalom, hogy képes egész úton tömni a fejét, ilyenkor nem kell sokra gondolni, de az 1-1,5 órás sétán képes elfogyasztani 3-4 kekszet és egy kiflit felét. Bár, ha most ezt végig gondolom, akkor egy ilyen csöppnek ez elég sok kaja:-) Nagy-nagy szerencsénk van vele, mert nem igazán válogatós, mindent megeszik és szerencsére eddig még minden gyümölcsnek örült aminek bemutattuk. Az eper annyira bejön az uraságnak, hogy már többször is azt kellett neki mondani, hogy nem kaphat többet, nem tudom mennyit tudna felfalni:-) Nemsokára érik majd a jó, édes, cseresznye is....hmmmmm....Remélem az is csúszni fog, a meggyet is szereti:-) És az is igaz, hogy enni nem lehet előtte, mert ő biztosan odaáll eléd és nem hagy békén amíg néhány falatot nem kap, ebben az sem zavarja, hogy előtte ette degeszre magát.-) Beszélni még nem akar, de mindent megért és meg is érteti magát. Meg vannak a jellemző hangok, mozdulatok mindenre...
Sajnos a nagy növésnek árnyoldalai is vannak.... Mindenhová felmászik, pontosabban, bárhová felmászik, ezért sajna egyre több időt tölt a kalitkában, mert az az egyetlen hely ahonnan még nem tudott meglógni. Nem szívesen korlátozom, de néha háztartásozni is kell és nem mindig tudom rajtatartani a szemem, ilyenkor az állókában köt ki....Van olyan, hogy ezt nem fogja fel tragikusan és persze olyan is, amikor teljesen megsértődik. Nagyon kell vele vigyázni, mert amikor figyelemre vágyik, nyafogásba kezd és olyan szemekkel tud nézni, hogy akkor is megsajnálom, amikor tisztában vagyok vele, hogy manipulál a szentem ( még nincs 14 hónapos). Viszont hisztikét továbbra sem szeretjük, de szerencsére már ő sem látogat meg bennünket olyan gyakran, mint régebben és egy mozdulatra le is áll a műsorával. Ez szerintem óriási eredmény egy ilyen csöppnyi kisbabától. Végtelenül gyorsan tanul, szinte már tud kanállal, önállóan enni és egyedül pohárból inni. Tudja hogyan kell kezet mosni és esti fürdésnél a kádban már ő mutatja is, most már a pofija megmosását is kezdi pedzegetni:-) A kádra esténként ki lehet tenni a megtelt táblát, mert a sok kacattól éppen befér az uraság, de ha valami véletlenül kimarad azt keresi és persze hangot is ad felháborodásának.
Ha a Nedda mutat valamit, mindegy mit, azt nullamásodperc alatt megtanulja és bemutatót tart belőle. Sokat vagyunk az udvaron, mert ugye az idő már "kellemesen" meleg, a hintát imádja, képes 10-15 percet is nyugton ülni a fenekén ( ez nála hatalmas eredmény), sőt volt már rá példa, hogy ki kellett venni a hintából ,mert majdnem elaludt. Átálltunk a napközbeni egyszeri alvásra, emiatt előfordult már, hogy az ebédet félbe kellet hagyni, mert elaludt evés közben az etetőszékben :-) Azért álltunk át, mert a napközbeni kétszeri alvás igazi tortúrát szült, nem akart elaludni, sokáig nyafogott és csak keveset aludt, így meg pillanatok alatt álomba merül és 1,5-2 órát alszik. Maga a tökély és neki is elég ennyi, így sikerül este 8ig elhúzni a lefekvést, nem tovább, de addig talpon van és rosszalkodik, és szerencsére általában reggelig alszik. Perzse vannak kivételek, kb. 2 hete volt néhány napunk, amikor megígértem neki, hogy megy a lelencbe, napokig nem aludtam miatta éjszaka 3 óránál többet. Ő is fáradt volt én meg már nem is éltem...:-) De ez szerencsére nem általános.
Az utóbbi időben többször is kivittük magunkkal a kertbe, onnan meg úgy jött haza, mint egy kismalac, mert neki mindent körbe kell menni, meg kell fogdosni. Igaz, menne keresztül-kasul mindenen, nem számít a szép vetemény, letarolná:-)
Imád az autó csomagtartójában játszani, ha kinyílik, máris startol:-)
Most persze egy igazi kisangyal ,mert nagyon szépen alszik, reményeim szerint reggelig:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése